<?xml version="1.0" encoding="UTF-8" ?><oembed><version>1.0</version><provider_name>Hol volt, hol nem volt</provider_name><provider_url>https://holvoltholnemvolt.cafeblog.hu</provider_url><author_name>Luna_Caffe</author_name><author_url>https://holvoltholnemvolt.cafeblog.hu/author/Luna_Caffe-2/</author_url><title>&quot;Érdekes&quot;</title><html>&lt;p style=&quot;text-align: justify;&quot;&gt;Milyen érdekes a sors, amikor egy kapcsolat véget ér, mégis egymás segítségére számít a másik. Két külön szobában, két külön világban, élik a mindennapjaikat. És csak akkor beszélnek, amikor találkoznak a lakás közös helységeiben. Hatalmas láncot jelent ez. De kinek, annak aki minden nap beszélgethet valakivel, vagy annak aki új életet akar kezdeni, de nem tud, mert őszintén nyilvánul meg a másik iránt. Nem egyszerű elfogadni a másik félnek azt, hogy a lány azzal él együtt akivel lehúzott kilenc évet. Bolond a lány, ha ezt a tényt elfogadja. Lassan felvirrad a nap, és nem jön az álom, mert fél tőle. Fél attól amire gondol, és amit érez. Miért lett a körülmények áldozata? Nem ő választotta, a helyzet ezt kívánta. Bolond, és csak visszatekintő. Előre kell nézni. A munkára koncentrálni, és azzal foglalkozni. Az élet nem egyszerű, de talán megtalálja azt aki igazán  tudja majd szeretni, de vajon addigra mennyire fog megkeményedni a szíve, és ezután Ő mennyire tud majd szeretni.&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;Egyes szám harmadik személyben írom, pedig rólam van szó. &lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;/Ezt ne vegye magára senki, magamnak kerestem a bajt./&lt;br&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;&lt;a href=&quot;http://www.youtube.com/watch?v=uh8HNCu96JM&amp;feature=player_embedded&quot; title=&quot;&quot; target=&quot;_blank&quot;&gt;Keresem az utam&lt;/a&gt;&lt;/p&gt;&lt;p style=&quot;text-align: center;&quot;&gt;Látod, nincs mit mondanom&lt;br&gt; A napot, az órát sem tudom&lt;br&gt; Csak várom, hogy üzend, hogy vársz&lt;br&gt; &lt;br&gt; Most nem ontom bátran, okosan a szót&lt;br&gt; A falon át hallom csak a rádiót&lt;br&gt; Ha erre jársz, engem itt találsz&lt;br&gt; &lt;br&gt; Ezer meg ezer éve&lt;br&gt; &lt;br&gt; Keresem az utam&lt;br&gt; Néha keresem a bajt&lt;br&gt; És keresem azt, aki engem akart&lt;br&gt; Akinek engem küldött&lt;br&gt; Akit nekem szánt az ég&lt;br&gt; &lt;br&gt; És az a rádió úgy zokog&lt;br&gt; Mintha szerelmet vallana&lt;br&gt; Most nekem szól a legbutább dala&lt;br&gt; &lt;br&gt; Mert ugyanúgy hívlak most is&lt;br&gt; Szánalmas, hogy mindent elhiszek&lt;br&gt; Hogy mennyire örülnék neked&lt;br&gt; &lt;br&gt; Ezer meg ezer éve&lt;br&gt; &lt;br&gt; Keresem az utam&lt;br&gt; Néha keresem a bajt&lt;br&gt; És keresem azt, aki engem akart&lt;br&gt; Akinek engem küldött&lt;br&gt; Akit nekem szánt az ég&lt;br&gt; &lt;br&gt; Tudom, hogy vár még rám&lt;br&gt; A Holdnak tán&lt;br&gt; A túloldalán&lt;br&gt; Ő az, aki beszél bennem&lt;br&gt; Érthetetlen&lt;br&gt; Angyal-nyelven&lt;br&gt; &lt;br&gt; Keresem az utam&lt;br&gt; Néha keresem a bajt&lt;br&gt; És keresem azt&lt;br&gt; Aki engem akart&lt;br&gt; Akinek engem küldött&lt;br&gt; Akit nekem szánt az ég&lt;br&gt; &lt;br&gt; Ezer éve&lt;br&gt; &lt;br&gt; Keresem az utam&lt;br&gt; Néha keresem a bajt&lt;br&gt; És keresem azt&lt;br&gt; Aki engem akart&lt;br&gt; Akinek engem küldött&lt;br&gt; Akit nekem szánt az ég&lt;br&gt; &lt;br&gt; A magas ég&lt;br&gt; A magas ég&lt;/p&gt;</html><type>rich</type></oembed>